Amina botanikus volt. Három évvel korábban egy aszály majdnem elpusztította a faluja, Tamba régi magjait. A nagymamák néhány marék magot megmentettek agyagkorsókban.
Most Amina egy kis doboznyit vitt belőlük: piros babot, kölest és egy kis csípős paprikát. A doboz az Északi-sark egyik fagyott hegyének belsejében lévő trezorba tartott, ahol az egész világ magjait őrzik biztonságban. Az út négy napig tartott, hajón, buszon, repülőn és kisbuszon.
Egy vastag kabátos őr beírta egy könyvbe: „Tamba: bab, köles, paprika”, és két kézzel átvette a dobozt. Amina a hideg, csendes alagútban sétált az ezüst dobozokkal teli polcok között. Kicsinek érezte magát, és reménnyel telinek.
A hazafelé tartó repülőn azt gondolta: „Ha valami történik, Tamba babja újra kinő.”
