Egy kis faluban két jelölt versengett a polgármesteri székért, és kettejük együtt azt is elérte, hogy az egész kampány egyetlen végtelen vitává váljon a parkolásról. Mindkettőnek volt egy terve, mindegyik terv rosszabb volt a másikénál, a falusiak pedig, akiknek minden nap mindkettőt végig kellett hallgatniuk, kimerültek. Ezért egy csapat unatkozó tinédzser úgy döntött, felpezsdíti a dolgokat. Kinyomtatták Bajusz úr, a pék hatalmas narancssárga macskájának plakátjait, és kiragasztották a falu minden falára. „Szavazzatok Bajuszra”, állt rajtuk. „Neki semmi véleménye nincs a parkolásról.”
Viccnek szánták, de a választás napján furcsa dolog történt. A kiabálástól elfáradt falusiak bementek a szavazóhelyiségbe, ránéztek a lista két komoly férfijára, és csendben a macska nevét írták be helyettük. Bajusz úr 212 szavazattal nyert. A tanács ünnepélyes szertartást tartott, amelyen az új polgármester egy parányi szalagot kapott. Ásítva fogadta el.
A döntéseit, mint kiderült, úgy hozta, hogy azon az iraton aludt, amely éppen az asztalon feküdt. A tanácsülések átköltöztek a pékségbe, ahol mindig volt valami meleg ennivaló, és pontban ötkor véget értek, hogy senki ne maradjon le a vacsoráról. A téren halas bódé nyílt. A viták pedig lassan elhaltak, mert még soha senkinek nem sikerült sokáig haragudnia egy macskára, amely a napirenden ül.