A nagy pályaudvaron van egy zongora. Egy tábla azt mondja: „Kérem, játsszon!” Reggel van. Sok ember siet.
Egy fiú játszik egy hangot, aztán még egyet. Egy nő leül. Lassú dalt játszik. A csarnok csendes lesz. Egy férfi egy táskával jazzt játszik. Egy lány hegedül. Aztán kevesebb ember van. A zenészek megállnak. Biccentenek egymásnak. Egy takarító egy cetlit tesz a zongorára. Ez áll rajta: „Köszönöm.”